Sors, v�gzet, szabad akarat

Hogy mi is szabja meg �let�nk foly�s�t: mi magunk teljesen szabadon d�nt�nk sorsunkr�l, vagy �gi hatalmak ir�ny�tanak benn�nket, esetleg m�r el�re meg van �rva, hogyan �vel �let�nk p�ly�ja? Sokakat foglalkoztat e k�rd�s, s mer�ben ellenkez� n�zetek, felfog�sok uralkodnak szerte a vil�gon. Az egyes vall�sok, n�pek �s a leg�jabb ezoterikus mozgalmak is mind-mind m�st hangs�lyoznak. Hogy kinek van igaza, s egy�ltal�n: lehet-e itt b�rkinek is igaza? - Nem k�nny� a v�lasz. Cikksorozatunkban megpr�b�ljuk t�bb szempontb�l is k�rbej�rni a t�m�t, �m d�nteni most is mindenkinek mag�nak kell...

  A v�gzet �si fogalom, anank�, ahogy a g�r�g�k mondt�k. A v�gzet, az, ami k�ny�rtelen�l beteljes�l az emberen, �s amelyet az istenek �rnak el�, vagy hat�roznak meg az emberek sz�m�ra, ami ellen nincs apell�ta. A v�gzet ellen lehet harcolni, k�zdeni, de a gy�zelem rem�nye n�lk�l. Hadd eml�tsem meg a m�r �tsz�zezerszer elcs�pelt p�ld�t Oidipusr�l, akinek megj�solt�k, hogy meg fogja �lni az apj�t, �s feles�g�l fogja venni az anyj�t, �s � eg�sz �let�ben k�zd ennek a v�gzetnek a beteljes�l�se ellen, de hi�ba. Az anank� l�nyege, hogy lehet ellene harcolni, de mindig az anank� gy�z. S val�ban, ez a g�r�g trag�di�nak is a l�nyege, hogy tragikus h�s�k, nagy jellemek felveszik a harcot a v�gzet�k ellen - �s elbuknak. �s ez az�rt trag�dia, mert ebben a harcban valami nagy emberi �rt�k pusztul el, amikor a v�gzet legy�zi �t. Egy nyikhaj pusztul�sa nem trag�dia. Az �n fogalomhaszn�latomban az �vezredek sor�n a v�gzet megenyh�lt valami�rt, �s err�l a valami�rtr�l szeretn�k most �rni. Magyarul: azt �ll�tom, hogy az anank�, a v�gzet sorss� enyh�lt, f�tumm�.

A sors laz�bb, mint a v�gzet, tendenciaszer�, vagyis az embernek van valamif�le befoly�sol�si lehet�s�ge a saj�t sors�t, f�tum�t illet�en. Persze ebben sem kell olyan biztosnak lenni, mert hiszen ezek a r�gi b�lcsek nagyon k�t�rtelm�ek voltak b�lcsess�geikben, teh�t p�ld�ul anank� ide, f�tum oda, Seneca err�l azt mondja: „... vezetik a v�gzetek az akar�t, aki hagyja, hogy vezess�k, a nem akar�t vonszolj�k”. (Ducunt fata volentem, nolentem trahunt.) A beleegyez�t vezetik a v�gzetek, a tiltakoz�t, az ellen�ll�t vonszolj�k. Vagyis ugyanoda jut el, csak j�l �sszet�ri mag�t a vonszol�sban.

Szabad akarat: az ember egyr�szt teremtm�ny, Istennek az alkot�sa, kreat�r�ja, �s m�gis, aki valami diszn�s�got csin�l, felel�ss�gre vonatik Isten �ltal, aki �t ilyenn� teremtette. �gyhogy a determin�ci�, a szabads�g alapk�rd�sek. Ugyanis, ha szabad az ember, akkor felel�s mag��rt, akkor lehet b�n�snek nyilv�n�tani, �s lehet felel�ss�gre vonni. Ha viszont nem szabad, hanem determin�lt, illetve meghat�rozott egy isteni akarat vagy b�rmilyen transzcendens er� �ltal, akkor nem lehet felel�ss�gre vonni, nem lehet b�n�ss� nyilv�n�tani. �vezredeken kereszt�l minden vall�sban �s egyh�zban azt kutatt�k, hogy hogyan m�sszanak ki ebb�l a kutyaszor�t�b�l. Hiszen ott van az Isten mindentud�sa, mindenhat�s�ga, totalit�sa - m�sr�szt ott van az ember felel�ss�ge �nmag��rt. Ez az alapkonfliktus. Felel az ember mag��rt, vagy nem felel? �s itt minden emberi megold�s cs�d�t mond.

Isten nem oszt egyform�n se j�t, se rosszat, se tehets�get, se okoss�got, se szeg�nys�get, se gazdags�got. Semmit se oszt egyform�n az emberek k�z�tt. Csakis az � sz�nd�k�n m�lik, hogy kinek mit ad, �s mit vesz el t�le.

S ennek okai az ember sz�m�ra �tl�thatatlanok. Ennek az ellent�tnek a felold�sa borzaszt�an nagy probl�ma. A Kabbala szerint a teremt�s ott t�rt�nt, ahonnan Isten visszah�z�dott. Ezzel pr�b�lja kiegyens�lyozni a Kabbala ezt az isteni mindenhat�s�got �s az ember �nmag��rt val� felel�ss�g�t. Vagyis olyan ter�leteken gar�zd�lkodik az ember, ahonn�t az Isten visszah�z�dott. �gy m�r az ember felel�s az�rt, hogy ezeken a ter�leteken mit csin�l mag�val, m�sokkal, a vil�ggal.

Ha megn�zz�k az emberis�g fejl�d�s�t az �kort�l napjainkig a szabad akarat �s �nmag��rt val� felel�ss�g szempontj�b�l, akkor el�sz�r is fontos, hogy sz�tv�lasszuk a kett�t.

prof. dr. Popper P�ter

(Forr�s: www.informed.hu)